Elkezdtem egy inerjú fordítását, bár 1999-es elég sok érdekes információt tartalmaz és, ha van igény rá, akkor folyamatosan elhoznám Nektek kisebb részletekben (ahogy az időm engedni) mivel elég hosszú. Íme az 1. rész, egy kis ízelítő. 

WENDY WASSERSTEIN: Szóval, mit gondolsz?
MERYL STREEP: Hogy teljesen őszinte legyek, amikor a legtöbb interjút olvasom rájövök, hogy titkon remélem, hogy valaki hülyét csinál magából. Ugyanakkor kétségbeesetten akarom, hogy mondjanak valami bölcset.
W. W: És nyugtatót.
M. S.: Mindig nyugtató. Érdekes, hogy amikor elolvasod ezeket a darabokat lehetsz nagyon ítélkező és nagyon szűkölködő egyszerre. Amióta ezt csinálom fájdalmasnak találom mások interjúit olvasni. Ugyanakkor azt fogom gondolni: "Milyen bunkó!". Nagyon idegessé tesz, amikor az ember egy olyan dolgot hoz elő, ami a leginkább jellemző rá.
W. W.: Olvasott valami jó könyvet mostanában?
M. S.: Nincs nagyon időm olvasni. És amikor megtehetem már csak tényeket olvasok. Most hogy megvannak a gyerekeim, megőrülök attól, amit a világ csinál a következő századnak. Szóval elolvasom az összes ilyen dolgot a globális felmelegedésről, a hőmérsékleti inverzióról - tudod, ez nem butaság. Próbálok találni egy helyet, ahol hozzá tudok járulni. Ez bizonyos ponton olyan tehetetlennek érzem magam, és már annyi emberrel beszéltem, aki ugyanígy érez. Nem akarok ezekre a dolgokra gondolni. Inkább csak visszavonulni és filmeket készíteni. De van egy lányom, aki 16 éves lesz a következő évben (2000). És emlékszem, milyen voltam, amikor 16 voltam - hihetetlenül hatalmas és izgalmas választások előtt. És a szüleimnek - azt hiszem - rengeteg munkájuk volt abban, hogy így érezzek. Csak azt nem tudom, hogy képes leszek-e mindent ugyanazzal a lelkesedéssel átadni a saját lányomnak - az összes gyermekemnek - hogy tényleg úgy érezzem tettem valamit azért, hogy a világ egy jobb hely legyen. Szóval felvettem a növényvédő szereket, ez az én dolgom.